„Kürti Gábort eddig a Critical Mass, és egy sor biciklis tüntetés szervezőjeként, biciklis aktivistaként volt ismert kerékpáros körökben. Néhány hete viszont elvállalt egy sokkal kevésbé forradalmi pozíciót: a Kerékpárosklub elnöke lett. Milyen irányba vinné el a bringás fejlesztéseket szorgalmazó szervezetet az eddig inkább gerillaakcióiról ismert aktivista?
Közösségi finanszírozással működő szervezetet szeretnék a Kerékpárosklubból. Ne legyünk az a szokásos magyar civilszervezet, aminek a léte a pályázatoktól függ, és nem azt csinálja, ami a dolga, hanem amire pályázati pénzt tud szerezni. A civil szervezetek lényege, hogy felügyeljék az államot, de hogy tudnák ezt tenni, ha közben az állami forrásoktól függenek? Emiatt fontos, hogy a civil szervezeteknek legyen stabil társadalmi kapcsolatuk, és ne csak az 1 százalékos kampányok idején tegyenek úgy, mintha fontosak lennének a támogatóik. Most 2100 tagunk van, de a stabil működéshez jó lenne, ha ezt ötezerre tudnánk növelni. Ez jó iránynak tűnik, mert emiatt aktívnak és eredményesek kell lennünk, azokért dolgozva, akiket képviselünk.
Miket szeretnétek elérni a közeljövőben?
Az egyik aktuális tervünk, hogy a Lánchidat felszabadítsuk az állandó dugók alól, mégpedig úgy, hogy autók helyett csak a gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés, meg a taxik használhassák. Most naponta 19 ezer jármű megy át a Lánchídon, miközben a két szomszédos híd közül az Erzsébet hídon 66 ezres a forgalom, a Margit hídon pedig 53 ezer. Szóval már most is harmad annyian használják a Lánchidat, mint a két mellette levőt. Egy Főmterv tanulmány szerint a híd lezárása esetét 4-4 ezer autós kerülne át ezekre a hidakra, azaz a terhelés ott nem lenne sokkal nagyobb. Cserébe rengeteg ember váltana biciklire ezen a környéken. A Lánchídon egyébként is olyan gyakori a dugó, hogy aki gyorsan akar átkelni a Dunán, ma is inkább elkerüli. Azt hallottam, csak az amatőr taxisok szoktak erre járni.
De miért lenne fontos ez a bicikliseknek? Aki szeretne, most is átbiciklizhet rajta.